Tüskegomba (Polyporus umbellatus)
Tüskegomba vagy esernyőgomba
Polyporus umbellatus (Persoon 1801) Fries 1821 (Polyporales, Polyporaceae) (= Dendropolyporus umbellatus (Pers.) Jülich 1981; = Grifola umbellata (Pers.) Pilát 1934)
《神農本草經》
Shennong gyógynövénykönyve
(Shennong Bencao jing)
豬苓
Tüskegomba - kínai: disznó-szarvasgomba. Hazánkban is honos, ízletes, ehető gomba.
味甘平。主 痎 瘧,解毒蠱注。(御覽作蛀)不祥,利水道。久服輕身耐 老。(御覽作能老。)一名 猳豬屎 。生山谷。
Íze édes, [jellege] semleges. A maláriát uralja, eltávolítja a mérgeket [és gátolja] azok visszaszivárgását.
(A [Taiping] Yulan-ban [egy másik] zhu (蛀) található.) Betegség esetén kedvezően hat a folyadékok útjára. Ha valaki régóta fogyasztja, teste könnyűvé válik és ellenáll az öregségnek.
(A [Taiping] Yulan szerint [fogyasztója] megöregedhet.) Egyesek vadkantrágya [gombá]-nak nevezik. A völgyekben él.
吳普曰︰豬苓,神農甘,雷公苦無毒。(御覽引云,如茯芩,或生冤句,八月採。)
Wu Pu [a Gyógynövénykönyve c. művében] azt írja: a tüskegomba, Shennong [Bencaojing c. művében] édes, Lei apó [elmélkedései a gyógynövények elkészítéséről c. művében] keserű, nem mérgező.
(A [Taiping] Yulan) szerint olyan, mint a Fuling, de Yuanju-ben nő. A nyolcadik (hold)hónapban gyűjthető.)
名醫曰︰生衡山及濟陰冤句,二月八月採,陰乾。
A Híres orvos[ok egyéb feljegyzései c. munka] szerint: „A Heng-hegyen, valamint Jiyin-ben [és] Yuanju-ben él. A másodiktól a nyolcadik (hold)hónapig gyűjthető, árnyékos helyen szárítják.”
Rövid jellemzés: Közös tönkalapból, többszörösen elágazó termőtestű gomba. Az ágak végén a központos állású kalapocskák termőrétege likacsos, pórusai szűkek és lefutó állásúak. Korhadt fatuskók mellett, a talajban lévő szkleróciumból fejlődnek a termőtestcsokrok.
Életmód: Lignikol szaprobionta. Fehérkorhasztó.
Élőhely: Júniustól októberig, lombos fák tuskóin, gyökerein, erősen korhadt faanyagon él, főleg tölgyeken (Quercus spp.) vagy bükkön (Fagus sylvatica), ritkábban gyertyánon (Carpinus betulus).
Földrajzi elterjedés: Holarktikus, mérsékelt övi faj, szórványosan és ritkán megtalálható a tölgyes-bükkös régió természetközeli erdeiben. Ázsiában, Észak- Amerikában, Európában ismert. Európában szubóceáni, közép-európai elterjedésűnek tűnik. Dél-Európában nagyon ritka, általában sehol sem gyakori faj.
Gyógygomba kutatások szerint az Esernyőgombából (Polyporus umbellatus) készült kivonat hatóanyagai elősegíthetik a szervezet vizelet-kiválasztását (megközelítőleg 30%-al) ödémák esetén anélkül, hogy a kálium-kiválasztást megnövelnék. Fogyasztását ödémák esetén javasolják. A népgyógyászatban tüdő- és húgyhólyag tumorok, illetve húgyhólyag gyulladás kiegészítő terápiájára is alkalmazzák. Természetes vízhajtóként alkalmazható.
Az Esernyőgomba egyes részeit vízhajtó hatásuk miatt természetes gyógyszerként urológiai betegségekre használják a kínai alternatív orvoslásban. Továbbá az Esernyőgomba mellékhatások nélküli vízhajtó hatását klinikai vizsgálatok is megerősítették a vesegyulladás gyógyításában, valamint mint növényi természetes hatóanyagra számos alkalommal hivatkoztak a vesekő megelőzése kapcsán.
1976-ban az Esernyőgomba anti-tumor hatását egy Japán tanulmányban dokumentálták.
Az Esernyőgomba alkoholos kivonatából izolált ergosterol származék hatásosnak bizonyult a különböző emberi rákos sejtvonalak elpusztításában.
forrás: immunnet.hu, fodiattila.hu
|