Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis)

Az orvosi tüdőfű az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozó évelő növény, melynek gyógyászati szempontból a legértékesebb növényi része az a fehér pettyekkel tarkított levele. A tüdőfű levelének a fontosságát az is alátámasztja, hogy régen a népi gyógyászatban azt vallották az emberek, hogy a tüdőbetegségeket olyan növényekkel lehet csak gyógyítani, melynek levelei valamilyen hasonlóságot mutatnak a tüdővel. 

Az orvosi tüdőfű nem csak ezen a néven ismert, de egyes tájakon elterjedt elnevezéséhez tartozik még a pettyegetett tüdőfű és a dongóvirág is. Ez az értékes gyógynövényünk, melynek jelentősége az elmúlt időben jócskán visszaesett Európából származik. Innét terjedt el és hazánkban jelenleg is fellelhető árnyas erdők aljnövényeként. 

Hatóanyagai:

A növény legfontosabb hatóanyaga, mely az egész érdeslevelűek családjára jellemző, az az allantoin nevű vegyület. Az allantoin mellett megtalálhatóak még a növényben különböző flavonoidok (kempferol, kvercetin), kovasavszármazékok, alkaloidok és cserzőanyagok is. Az alkaloidok közül a pirrolizidin nevű alkaloid van jelen a növényben. A növény levele és virágos hajtása igen gazdag nyálkaanyagban és C-vitaminban. Fontos tulajdonsága a tüdőfűnek, hogy viszonylag sok (10-15 %) ásványi anyagot tartalmaz.

(A pirrolizidin alkaloidot tartalmazó növényeknél, mint például a tüdőfű (Pulmonaria officinalis), a terjőkekígyószisz (Echium vulgare), a báránypirosító (Alkanna tincoria), a közönséges acsalapu (Petasites hybridus), a fekete nadálytő (Symphytum officinale) és a martilapu (Tussilago farfara) fontos, hogy csak vizes kivonatot alkalmazzunk, mert ez által az enyhe májkárosító hatását a vegyületnek ki tudjuk védeni. Azért fontos, a vizes kivonat, mert a pirrolizidin alkaloid vízben alig, alkoholban pedig nagyon jól oldódik.)

A tüdőfű levelét, valamint virágos hajtását nyálkaanyag és C-vitamin tartalmának köszönhetően, különböző légzőszervi megbetegedések kezelésére használhatjuk. A növényből készült teakeverékek alkalmasak, hogy az enyhe lefolyású, meghűléses eredetű légúti betegségeket enyhítse. Alkalmas a légcsőhurut és a légzőszervi panaszok kezelésére, az által, hogy enyhíti a tüdő és a légcső irritációját, valamint elősegíti a váladék felszakadását. Fontos köhögéscsillapító és köptető.  Gyakran használják még a légúti megbetegedések mellett vérzéscsillapításra, hasmenés és aranyeres csomók kezelésére. Jó tulajdonságaihoz tartozik a tüdőfűnek az összehúzó hatása és, hogy meggyorsítja a sejtek regeneráló képességeit. A népi gyógyászatban a bélnyálkahártya-gyulladás kezelésére használják.
A tüdőfűnek nem csak a gyógyításban van szerepe, de a zsenge leveleit egyre szélesebb körben kezdik fogyasztani. Különféle levesek és italok, mint a vermut ízesítésére alkalmas.