Rozs (secale cereale)

Hazánk egyik fontos gabonanövénye. I.e. 4000 körül jutott el Európába. A magyarok a honfoglalás idején ismerkedtek meg a rozzsal. A rozs az évszázadok folyamán egyre jobban elterjedt, a szegények egyik fő táplálék a rozskenyér volt. Eredetileg a búza és az árpa gyomnövénye volt.

A népi hiedelem szerint erőt ad és erős izomzatot fejleszt.

Fajtái: nyíri rozs, montagne, probstei, imperial, schlanstadti, bokros rozs, őszi és tavaszi rozs.
Hatóanyagai: B1-vitamin, E-vitamin, niacin, fehérje, keményítő, rost, szerves só, szacharin, nitrogén, kazein, kalcium, kálium, foszfor, vas, mangán, magnézium.

Élettani hatása: magas élelmi-rost tartalma javítja a bélműködést, tehát megelőzhető a székrekedés és csökkenti az aranyérben szenvedők panaszait. 
Csökkenti a vér koleszterin szintjét. A rozs magjának a külső héjában található kémiai anyagok gátolják a koleszterinszintézis egyik fontos lépését. 
A rozslisztből tisztán vagy búzával keverve kenyeret sütnek. Szalmáját takarmánynak, alomnak, illetve zsúpfedélnek használják.

Napjainkban az egészséges táplálkozás iránti egyre növekvő igény miatt újra megélénkült az érdeklődés a rozsból készült ételek iránt. 

forrás: nepgyogyaszat.hu

A rozs
Második legfontossab gabonanövényünk, színe a legsötétebb. Kenyérsütéshez használják elsősorban, gazdag B-vitaminban és jelentős a kálcium és magnézium tartalma is. Rendszeres fogyasztása csökkenti a székrekedés kialakulását. A rostdús rozspehely növeli a szervezet ellenállóképességét, és növeli a fizikai erőnlétet. A rozsliszt alacsony sikértartalma miatt, érdemes finomliszttel keverni.

A hazánkban kapható rozslisztek jelőlése
Típus     Megnevezés
RL-60     Fehér rozsliszt
RL-90     Világos rozsliszt
RL-125     Sötét rozsliszt
RL-190     Teljes kiőrlésű rozsliszt

forrás: vitaminbank.hu