Földiszeder - nemcsak lekvár és gyümölcszselé...

Család: Rosaceae; További tagok: rózsa , alma, mandula, eper
Nemzettség és faj: Rubus fruticosus (európai), R. villosus (amerikai)
Köznapi neve: fekete szeder
Felhasználható részei: levél, kéreg, gyökér, gyümölcs

A szeder  évelő, lombhullató, olykor örökzöld indás cserje vagy félcserje gyümölcse. Az ember ősidők óta ismeri és fogyasztja.

A szeder nemzetségen belül a szeder fajok igen elterjedt, mérsékelt övi növények. Észak-Afrikában, Európában és Észak-Amerikában, illetve Ázsia Európához csatlakozó területein vadon is élnek. Csak európai fajokból több mint százat különítettek el. A legtöbb hazai szeder a földi szeder fajcsoportba tartozik, az úgynevezett gyűjtőfaj latin neve a Rubus fruticosus. Hívják vad szedernek, fekete szedernek, földi szedernek. További nevei szederje, szedernye, fekete málna és még sorolhatnánk.

Vadon erdőszélen, árokparton, félárnyékos, ligetes helyen tenyészik. Könnyen terjed, az erdészek gyomnövényként tekintenek rá, s nem örülnek, ha benövi az új telepítést. A tápanyagdús, jó - főként nyári - csapadék-ellátottságú, humuszos talajt kedveli, a fagyot jól bírja.

A növény nagyon hasonló a málnához, 2-5 méter hosszú kevéssé elágazó indákat hajt. A második évben fordulnak termőre, majd elszáradnak. A második évben a termőhajtás 20-40 virágot hordoz, melyek nagyok, fehér vagy halvány rózsaszínű szirmúak, bőséges nektárforrással csalogatják az őket beporzó rovarokat. Májustól augusztusig virágzik, és augusztustól októberig először zöld, majd fokozatosan piruló, végül feketévé érő termést érlel. A szeder bogyója nem valódi bogyó, hanem csonthéjas terméscsoport, akárcsak a málnánál. Különbség viszont, hogy a szeder éretten nem válik le az azt hordozó, fogyasztható vacokkúpról. Egy-egy szem tömege 4-8 g is lehet.

A szedernek nincs olyan betegsége, amely ellen rendszeresen kellene védekezni, ezért jó eséllyel lelhetünk a piacokon valóban biominőségű szederre. Magyarországon Pest, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében vannak nagyobb szeder-termőterületek.

Gyógyhatása:

Hasmenés:
A földiszeder magas csersavtartalma miatt jó visszafogó hatású, és hitelesíti hasmenés és vérhas elleni hagyományos használatát.

Sebek:
 A csersav összehúzza az ereket és elállítja a vérzést. A földiszeder tüskéi gyakran okoznak sérüléseket, jó tudni, hogy az elsősegély kéznél van.

Szájbetegségek, torokfájás, aranyér:
A csersav ezekre a betegségekre is gyógyír lehet.

Földiszeder receptek:

forrázat:
tegyünk  2-3  teáskanál füvet egy csésze forró vízbe és áztassuk 10-20 percig. Kevés tejet is adhatunk hozzá. Naponta legfeljebb   3 csészével fogyasszunk! Egy marék, akár friss, akár szárított bogyóból , vagy 1-2 teáskanálnyi szárított, porított fakéregből is készíthetünk forrázatot.

Főzethez egy teáskanálnyi porított gyökeret tegyünk egy csészényi vízbe,  majd 30 percig lassan forraljuk. Naponta legfeljebb egy csészével igyunk. Kevés tejet is tehetünk bele.

Tinktúrából naponta nem több mint 2 teáskanállal  fogyasszunk.

Sebek és aranyér gyógyítására  a főzetet borogatásként alkalmazzuk.

Amire vigyázni kell:

Kétéves kor alatti gyerekek ne kapjanak gyógyszermennyiségnyi földiszedret!
Nagyobb gyerekek és 65 évnél idősebb emberek kezdetben enyhébb készítményeket használjanak, és csak szükség esetén térjenek át az erősebb készítményre! Az ajánlott adagot ne lépjük túl.
Egészséges felnőttek, nem terhes, nem szoptató  nők számára, a földiszeder,  a szokásosan ajánlott mennyiségben biztonságosnak tekinthető.
Gyógyszermennyiséget, csak orvossal való megbeszélés után alkalmazzunk.
Tudassuk az orvossal, ha mellékhatások jelentkeznek, vagy, ha 2 héten belül nem jön meg a várt hatás!

Mellékhatás lehet:
gyomorfájdalom, émelygés, hányás

forrás: gyógynövény enciklopédia, hazipatika.com