Sokan nem is gondolnák, hogy a visszértágulat népbetegség, igen különböző megjelenési formákkal. Ha Ön is érintett, cikkünkből tájékozódhat napjaink kezelési módszereiről, illetve megtudhatja, hogyan enyhítheti panaszait…

Az érsebészek szerint a tágult visszerek kezelésére nincs feltétlenül szükség addig, amíg nem jelentenek problémát. Ha viszont fájdalmat okoznak, vagy egyéb kellemetlen kísérő tünetek lépnek fel, akkor feltétlenül orvoshoz kell fordulni!

A vénák megbetegedésének tipikus jele a lábak elnehezülése, elsősorban állás és ülés során. E tünet azt jelzi, hogy a láb vénáiban akadály keletkezett, és a vér nem tud zavartalanul áramolni.

Jó tudni! A panaszok egyébként akkor is jelentkezhetnek, ha a vénás elégtelenségnek, tehát a visszértágulat kialakulásának nincs látható külső jele. Éppen ezért érdemes már ezzel a tünettel is felkeresni az orvost, aki eldöntheti, szükség van-e terápiára.

A nők többet szenvednek

A visszeresség elsősorban a nőket érinti, hormonális okok miatt. Különösen gyakoriak a panaszok terhesség esetén, amikor a hasban megnövekedett nyomás miatt a lábak vénáinak billentyűi elégtelenül működnek.

A túlsúly is hasonló problémát okoz. De míg a terhesség idején kialakult tágult visszerek a szülés után gyakran maguktól elmúlnak vagy gumiharisnya viselésével nem okoznak panaszt, addig a túlsúly miatt fellépő visszérprobléma tartósnak bizonyul.

Jegyezzük meg! Radikális súlycsökkenés sem fordíthatja vissza a visszérbetegséget. Öröklött kötőszövet-gyengeség esetén különösen fontos, hogy elkerüljük a túlsúlyt és sokat mozogjunk, mert az egyaránt kordában tartja súlyunkat és visszérbetegségre való hajlamunkat.

Így alakulnak ki a tágult visszerek

A visszerek tágulata a krónikus, többnyire alkattal járó vénagyengeség külső megnyilvánulási formái. Visszérbetegség akkor alakul ki, amikor a véna fala elveszti rugalmasságát, és elernyed.

A vénák kemény munkát végeznek. Naponta úgy 7000 liter elhasznált, oxigénben szegény vért pumpálnak felfelé, a szív irányába, a gravitáció ellenében. Ahhoz, hogy ez a véroszlop ne zuhanjon újra alá, a vénák billentyűkkel rendelkeznek, melyek bezáródnak, ha a vér újra lefelé akar tartani. Ha az állandó megterheltség miatt az évek folyamán a véna kitágul, akkor a billentyűk elvesztik azt a képességüket, hogy ellenálljanak a nyomásnak.

A vér visszaáramlik, duzzadás, pangás jön létre, ami hosszas álláskor, nagy melegben vagy egyéb megterhelés során tovább erősödik. A kitágult vénák külsőleg is megjelennek: minimális esetben finom kékes-pirosas seprűvénák, súlyosabb esetben a kifejlett visszerek vastag csomói és csatornái formájában. Tegyünk hát meg minden tőlünk telhetőt ennek elkerülése érdekében!

Klasszikus kezelések

A visszérkezelés két klasszikusa minden kétséget kizáróan a sorvasztás és az operáció.

Sorvasztáskor, melyet szakkifejezéssel szklerozálásnak neveznek, a vénába olyan anyagot injekcióznak, amely egy kis csomót, mesterséges trombózist idéz elő. Ezután a lábat bandázzsal bekötik, az érintett vénát összenyomják és leragasztják, így az a mesterségesen előidézett trombózis és a külső nyomás hatására elhal. Az elsorvasztott véna feladatát - a vér szívbe való visszajuttatását - más vénák veszik át.

A sorvasztás elsősorban a seprűvénák esetében alkalmazható. Ezek azok az apró erecskék, amelyek kis, kék faágacskákhoz hasonlóan a bőrfelszínen kirajzolódnak. Teljességgel ártalmatlanok, mégis sok nő különösen zavarónak tarja őket. Az apró visszeres csomók, melyeknek átmérője csupán 2-3 mm, szintén könnyen elsorvaszthatók Nem így azok a vénák, melyek átmérője 5 mm felett van.

A visszerek kezelésének másik klasszikus metódusa az operáció. A stripping esetében a comb, illetve a lábszár belső oldalán elhelyezkedő nagy, felszín alatt futó vénákat flexibilis szonda segítségével eltávolítják. Ezek feladatát a mélyebben elhelyezkedő vénák veszik át.

A sebészeti beavatkozás elsősorban a primer visszértágulat esetében hatásos. Az oldalágakat /és a hálózatosan tágult, kanyargós visszereket manapság a minimális beavatkozást jelentő „ministripping” módszerével távolítják el. Ezt többnyire helyi érzéstelenítéssel, ambulánsan végzik.

Az operációt olyan radikálisan kell elvégezni, amennyire csak szükséges, de olyan kíméletesen, amennyire csak lehetséges. A műtét hatása kiváló, és egyáltalán nem korlátozódik csupán a kozmetikai szempontból előnytelen vastagra tágult visszerek eltávolítására.

Újra és újra…

Új visszértágulatok kialakulása bármely kezelési módszer esetén lehetséges. Egyrészt azért, mert nincs lehetőség az öröklött kötőszöveti gyengeség kiküszöbölésére, másrészt pedig azért, mert a kiváltó és megterhelő életkörülmények többnyire nem változnak.

Manapság igen divatos - és majdnem teljesen fájdalommentes - a kitágult visszér lézerezése. Ennek során egy vékony tűt szúrnak a bőrbe, és a lézer fényrostját a beteg vénához irányítják. A rost hegyét 60-80 °C-ra hevítik, s a vénát „beforrasztják”.

Egyes orvosok szerint a lézerterápia nagyon jó szolgálatot nyújthat akkor, ha az arcon és nem a lábon szeretnék eltüntetni a legapróbb piros erecskéket. A lábban ugyanis egészen más nyomás uralkodik, mint az arcon.

Miért ragaszkodik mégis olyan sok páciens ehhez a technikához? Mert a lézertechnika igen modern, divatosan hangzik. Ugyanakkor mégsem alkalmas minden terület, különös tekintettel a lábak kezelésére.

Elsősorban seprűvénák esetén alkalmazzák a költségigényes photoderm-eljárást, mely során ugyancsak fénnyel dolgoznak. Ez a módszer is csak átmeneti megoldással szolgál, hiszen közvetlenül az eltávolított hajszálerek mellett újak léphetnek fel.

Igazi fájdalom

A vénás megbetegedések „valódi fájdalmaink közé tartoznak”, hiszen - egyrészt a panaszok, másrészt az esztétikai problémák miatt - tartósan befolyásolják életminőségünket. Utóbbiak stresszkiváltóként felerősítik a fizikai fájdalmakat.

Tippek a megelőzéshez

Együnk kevesebbet, gyalogoljunk, biciklizzünk sokat! Ezek a relatíve egyszerű módszerek is hozzájárulhatnak a visszértágulat kialakulásának feltartóztatásához!

Visszértágulat esetén ne álljunk túl sokat! Ha a hosszas állás a munkánkhoz tartozik, akkor a kompressziós harisnya viselete különösen fontos, mert megakadályozhatja a visszérbetegség kialakulását, de legalábbis évekkel késleltetheti azt; már meglevő visszeres csomók esetén lassíthatja az erek kiöblösödését, így helyettesítheti a műtétet is.

Érfestés vagy ultrahang

Az orvosi visszérvizsgálat a beteg alapos kikérdezésével kezdődik. Ezt követi a klinikai vizsgálat, amely a vénás billentyűk működőképességét, illetve az izompumpa hatásosságát ellenőrzi.

A vizsgálat eredményét műszerekkel, phlebographiával (érfestés), illetve ultrahanggal egészítik ki, erősítik meg. A két módszer közül a phlebographia okoz több kellemetlenséget: a röntgensugarakkal történő vizsgálatot kontrasztanyag beinjekciózása előzi meg. A kép, amelyet a vénáról így nyernek, igen pontos. Doppler-ultrahanggal is precízen megállapítható, hol találhatók a kritikus pontok, s így a műtéti terület is megfelelően behatárolható, ez semmi fájdalommal, kellemetlenséggel nem jár.

Idősebb páciensek esetében azt is érdemes tisztázni, milyen állapotban vannak a verőerek (artériák), különösen a szívkoszorúerek. Ha a betegnél esetleg később a szívbe bypasst kell beültetni, akkor a nagy vénát semmiképpen sem szabad eltávolítani, hiszen arra a bypasshoz szükség van!

Ha nem kezeljük a visszereket…

Ne habozzunk, ha szükségessé válik az orvosi beavatkozás, hiszen a vénás elégtelenségnek súlyos következményei lehetnek!

Erősen kitágult, kanyargós vénák esetében fennáll a gyulladás veszélye. Ez az érintett rész megkeményedésével és pirosságával jár, láz és erős fájdalmak kíséretében.

Azonnali beavatkozásra van szükség akkor, ha a felszínen egy ércsomó kemény, és igen fájdalmas: ilyenkor gyakran visszértrombózis alakult ki. Az elhanyagolt visszerek egyik legsúlyosabb következménye a lábszárfekély- ulcus cruris -, ez elsősorban a boka környékén jön létre. A vénás megbetegedést kísérő vérpangás ebben az esetben olyan mértékű, hogy következményeként a szövetek nem jutnak elég oxigénhez, így elhalnak.

Ebben az esetben is létezik operatív megoldás: azt a területet, amelyen a vér pang, eltávolítják. A betegnek ebben az esetben jó esélye van arra, hogy a nyílt fekély begyógyulásával és új szövetek keletkezésével párhuzamosan a „normális” vérkeringés is helyreáll.

A természet segítsége

A visszeres csomók kialakulását sok esetben már kompressziós harisnyák viseletével is korlátok közt tarthatjuk. Mindemellett a gyógyszerek széles palettája áll rendelkezésünkre, hogy a műtéti, illetve a kompressziós terápiát hatásosan támogassuk.

Ezek közül néhány heparint tartalmaz, ami megakadályozza a véralvadék (trombózis) keletkezését, illetve megszünteti a vérömlenyeket.

Ettől eltérő alapon működnek azok a készítmények, amelyek vadgesztenye-kivonatot tartalmaznak. Segítségükkel csökkenthető az ödémásodás, feszessé tehetők a vénák, és a vérkeringés is serkenthető.

Extra tippek

• Inkább gyalogoljunk és feküdjünk, mint álljunk és üljünk!

• Polcoljuk fel a lábunkat, amikor erre lehetőségünk nyílik!

• Használjunk ki minden lehetőséget a mozgásra, akkor is, ha csak arról van szó, hogy lift helyett a lépcsőt használjuk!

• Sportoljunk rendszeresen!

• Kerüljük a túlsúlyt!

• Hagyjuk el az élvezeti szereket!

• Részesítsük előnyben az alacsony sarkú cipőt!

• Járjunk sokat mezítláb!

• Kerüljük a hőhatást, a napozást és a szoláriumot is!

• Speciális vénagimnasztikával bizonyos mértékig ellensúlyozhatjuk a vénák restségét és a kötőszövet gyengeségét.

Citrus, hajdina és „french paradoxon”

Újak és ígéretesek azok a vénásszerek, amelyek a citrusokban található flavonoidokat hasznosítják. Stájerországban a hajdinára esküsznek, a franciák pedig a „french paradoxonra”. Eszerint Franciaországban azért jóval kevesebb a vénás megbetegedés, mert jelentős a vörösborfogyasztás, s mint köztudott, ez a nedű jelentős mennyiségben tartalmaz flavonoidokat.

Jegyezzük meg! A legtöbb említett szer enyhítő hatása kétségtelen, de egyik sem tünteti el a már kialakult visszeret, és nem helyettesítheti az orvos által szükségesnek vélt beavatkozást.

Ideál - Reforméletmód magazin 2006

forrás: alternativgyogymodok.hu