Kóla - Cola acuminata

A Cola acuminata fa Afrika nyugati és középső részén honos  örökzöld trópusi növény. 12-15 éves korában kezd gyümölcsöt hozni, mintegy 100 éves koráig. A dióhéjban legfeljebb 10 mag lakik. Nyugat-Afrikában, Madagaszkár szigetén, Jamaicában, Brazíliában, Mexikóban és Kolumbiában termesztik. Afrikában a növény szárított magvait nevezik kólának, a frisset pedig gurunak.

A kóladió hatása jórészt magas koffeintartalmával  (0,6-3,5%) magyarázható amely serkenti a központi idegrendszer működését, elősegíti az éberséget és a szellemi élénkséget, antidepresszáns hatású. Leginkább a koffeinnek köszönhető, hogy függőséget alakít ki. Enyhe vérnyomásemelő, koszorúértágító hatású, növeli a szívfrekvenciát és a légzésszámot. Gyenge vízhajtó, és segíti a zsírok lebontását, azonban diéta miatt nem érdemes sem kólát inni, sem kóladiót szerezni. A hozzászokás miatt fokozatosan emelni kell az adagot, ha továbbra is azonos hatást kívánunk elérni. Álmatlanságot okoz. A kóladió magjának élettani hatása ugyanakkor nem egyszerűsíthető le a koffeinre, amelynek hatását a tanninok (csersavak) nagyban befolyásolják

forrás:  fuveszblog.blogspot.com

Gyógyhatása:

Asztma:
A koffein és a kólanövény tágítja a hörgőjáratokat,ezért a kólát gyerekkori asztma ellen javasolják, mivel a gyerekek az asztma elleni gyógyszereknél jobban szeretik.

forrás: Gyógynöveny enciklopédia