Bodorrózsa - Cistus Villosus

/Rock Rose, Cistus greticus, Cistus Ladanum,Cistus incanus/

Rózsafélék osztálya (Rosodies)
Mályva félék rendje (Malvales)
Szuhar félék családja (Cistacea)

Magyar elnevezés: illatos szuhar, bodorrózsa, marokkói rózsa.

Előfordulási területek: Mediterrán éghajlatú országokban: Görög, Spanyolország, Marokkó, Közel Kelet, Kanári szigetek.


Magyarországon kedvelt kerti dísznövény. Feltűnően szép bozótos növény, .4,5-5 cm átmérőjű, dekoratív, rózsaszínű virágai széles körben kedveltek. Számos változata ismert. Többfajta illatos gyantát termelnek. Levelek hullámosak és mirigyszőrök található rajtuk.
A zöld növény szárában, illetve az éretlen termés falában illatos tejnedv található, amely a levegőn egy aranyszínű, gumiszerű, rugalmas masszává, később gyantává szilárdul. Mint aphrodiziákum kedvelt szer volt, elsősorban az arabok körében.
A beszáradt nedvből nyerik a cistus incanus gyantát, amelyet ősidőktől fogva illatosítónak, parfümök alkotójaként használnak.

 A Mediterrániumban (Görögország, Portugália stb.)  a virágzó növény frissen kisajtolt levét különböző fertőzésekben a szervezet erősítésére használták.
A növény beszárított levelét és termését füstölőkben, ladanumként (nyugtató-fájdalom csillapítóként) alkalmazták.
A nyers mézgából olajat készítettek,  amelyet bélhurutban és vérhasban gyógyszerként sikeresen használtak.Kutatások folytak a növény hatóanyagainak és hatásának megismerésére, illetve a népgyógyászatban tapasztalt terápiás hatások igazolására.

A legfrissebb kutatási eredményekről a  PubMed 2006 kiadványában olvashatunk, miszerint  marokkói biológusok  kísérletei bizonyították  az antimikrobás hatást. Más tanulmány a növény immunstimuláló hatását igazolja.

forrás: naturprodukt.hu

Bodorrózsa

Bodorrózsa (növ., Cistus Tourn. Rhodocistus et Ladanium Spach, szuhar, cisztuszrózsa), a róla nevezett család cserjéi és félcserjéi szép nagy rózsa-alaku, gyürött, bodros szirmokkal, sok hímmel és sokmagvu tokgyümölccsel. Leginkább a mediterrán vidék növényei (50 faj). Több faja jó illatú gyantát termel.

Eddigi kutatások azt állapították meg, hogy a görög bodorrózsa vagy más nevén cistusz rózsa hatóanyagai gátolják a legtöbb ismert vírus szaporodását. 
Nem csak vírusellenes hatásáról ismert, védi a sejtanyagcserét, a szív-és érrendszert, immunerősítő hatással bír, kedvező hatással van a bélflórára, méregtelenít és segít eltávolítani a nehézfémeket a szervezetből, növeli a csontsűrűséget, enyhíti a mandulagyulladást. Lassítja a bőr öregedését, fogszuvasodás megelőző.

A cistusz a legradikálisabb gyökfogó. A szabad gyökök károsítják szervezetünket és felgyorsítják az öregedést. 
A cistusz polifenolokat tartalmaz, amelyek védik a sejtanyagcserét, immunerősítő, szív- és vérkeringés stabilizáló. A polifenolok képesek megkötni bizonyos fehérjéket, amely tulajdonsága alapján a cistusz alkalmazható külsőleg is.

Kedvezően tapasztalatokkal bír az

övsömör,
bélrendszeri gyulladások, fekélyek,
immunerősítés,
idősek számára legyengült állapotból való felerősítésre,
influenza, megfázás, náhta időszakára

orvoslásában.

A cistusz rózsából készült tea háromszor egészségesebb a zöld teánál, hatékonyabban védi a szívünket a vörösbornál és sokkal nagyobb antioxidáns hatással bír, mint a friss citromlé.

forrás: nepgyogyszat.hu