Kökény (Prunus spinosa)

Népies elnevezés: ekeakadály, tövisfa, kökönye, boronafa, kökényszilva.

A kökény a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. 
Európai, elő-ázsiai flóraelem. Hazánk egész területén megtalálható. Igénytelen faj, gyógynövényfajtája nincs. Erdőszéleken, legelőkön előforduló cserje.
Ágai 1-2 méteresek, levelei tojásdad alakúak, rövid nyelűek, 2-3 cm hosszúak, virágai hófehér színűek, termése kb. 1 cm átmérőjű, csonthéjas, fanyar ízű termés, melyet a fácánok is nagyon kedvelnek. 
A virágokat lombfakadás előtt, március-áprilisban gyűjtik. Termését is gyűjtik. 
Szárazanyagtartalma csak érett, dércsípett állapotban nagy és csak vízzel macerálva, darálva préselhető. (A lé kihozatal így 50%-os.)

Gyógyhatásai

Melius J. Péter Herbáriuma szerint: „ha a kökényvirágnak vizét vészed, az öklelést, oldalfájást, nyilallást meggyógyítja.”

Drogját virágai és termései adják. A drog flavonoidokat és procianidineket tartalmaz.
A szárított virágokból készített forrázat vízhajtó és enyhe hashajtó hatású, valamint húgyúti betegségek ellen használható. C-vitaminban gazdag terméseit október végén szedjük, ha már kissé megcsípte a dér. A termésekből készített lekvár, bor, pálinka vagy likőr betegségek után kiváló roboráló szer, immunrendszer- és idegerősítő. Zsírcsökkentő hatású, fogyókúra esetén nélkülözhetetlen. Méregtelenítő és vértisztító hatása miatt bőrkiütések megszüntetésére is alkalmazhatjuk. Fájából sétapálcát és golfütőt készítenek.

Terméséből kökénypálinkát készítenek. Cseranyagai miatt összehúzó hatással rendelkezik.

forrás: nepgyogyaszat.hu