Lestyán (Levisticum officinale)

Népies neve: maggifű, orvosi lestyán, levescsík.

A lestyán hazája Dél- és Nyugat-Ázsia. Európában elsősorban termesztés nyomán kivadulva fordul elő. Hazánkban főként délen, Békés-megyében termesztik.

A lestyán az ernyősvirágzatúak családjába tartozik. Ősidők óta ismert fűszer- és gyógynövény. Vizelet-és szélhajtó teakeverékek alkotóeleme. A népi gyógyászatban főleg emésztési zavarok esetén ajánlják. Gyökerét, levelét és illóolaját a likőr-és konzervipar is használja.

Hatóanyagai: az egész növény illóolajat (ftalidokat, terpineolt, eugenolt, karvakrolt és szeszkviterpéneket) tartalmaz. A gyökérben ezen kívül található még kumarin és szerves savak.

A meleg fekvésű termőhelyeket kedveli. Tápanyagban gazdag és jó vízellátottságú területeken lehet eredményesen termeszteni. Szaporítása magról és palántáról történhet. A magokat október végén, november elején vetik. Ha gyökérdrogot szeretnénk előállítani, akkor érdemes az első évben előtörő magszárakat eltávolítani.

A zellerre hasonlító jellegzetes illatú- és ízű. Helytelenül „vegeta növénynek” is hívják. Fűszerkeverékek szerves alkotóeleme.

forrás: nepgyogyaszat.hu