Cékla

Ezt írják a cékláról

Gátolja a ráksejtek szaporodását
A cékla gyógyhatásai: vérképző, a sav-bázis egyensúlyt, a máj anyagcsere folyamatait szabályozza, valamint tumorsejtek szaporodását gátló hatása is van. A céklát főként salátaként, ételkiegészítőként fogyasztják - sajnos nagyon kis mennyiségben - a növény gyógyhatása kevéssé ismert. Igaz, a népi gyógyászatban régóta vérképzőnek tartották. A huszadik századi orvosok babonának tartották, mígnem klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a népi megfigyelés igaz.

Mivel kiderült, hogy a céklalé valóban segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, sok helyen kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység, leukémia és malária esetében. Alfréd Vogel svájci gyógynövényszakértő szerint a céklalé kiváló influenza és hűlés elleni szer, ezen túlmenően sikeresen alkalmazható a nyirokrendszer daganataiban, a magas vérnyomás kezdeti stádiumaiban, valamint vakbél irritációja esetén. 1961-ben nagy nemzetközi érdeklődést váltott ki dr. Ferenczi Sándor felfedezése, aki állatkísérletekben megfigyelte, hogy a cékla vörös festékanyaga - a betain - tumorellenes hatású. A humánkísérletekben, a kemoterápán átesett páciensek vérképe (amely a kezelések hatására romlik) jelentős javulást mutatott néhány hetes céklalé kúra után.

Az ajánlott dózis: naponta 1 liter frissen préselt vagy centrifugált lé, három hónapon keresztül, megszakítás nélkül. (Ebben az esetben a céklát nem szabad megfőzni!) Természetgyógyászok felhívják a figyelmet, hogy nem minden céklalé azonos minőségű. A lékúrára alkalmas cékla biológiai termesztésű, ahol a talajt nem kezelték nitráttartalmú műtrágyával, s leveleit folyamatosan éri napfény. A földben lévő gyökérgumója magába szívja a talajban található értékes ásványi sókat: a kalciumot, foszfort, káliumot, magnéziumot, vasat, rezet, ként, jódot, bórt, lítiumot, stronciumot.
A céklát ősidők óta ismeri és használja az emberiség. A növény legrégebbi archeológiai lelete egy újkőkorszaki (i.e. 4000) településről származik. Az i.e. második évezredben már a babilóniaiak és a főniciaiak nagy mennyiségben termesztették. Európa északi területeire a rómaiak juttatták el. Évszázadokkal később, a már kereszténnyé vált germán birodalomban a dinasztiaalapító Nagy Károly rendelte el a cékla termesztését.

Az indiai ajurvédikus orvoslás szintén kiváló vérképző gyógynövényként említi a céklagumót- Ezenkívül a májbetegségek, székrekedés és egyes bélbetegségek kezelésére használták, sőt a hagyományos indiai "bőrgyógyászatban" mitesszerek, pattanások és korpásodás ellen is javasolták és javasolják ma is.

forrás: Filemon

Mi mindent tud a cékla?

A cékla szerteágazó gyógyhatását a benne található számos vitaminnak és ásványi anyagnak köszönheti. Mindenekelőtt sok káliumot tartalmaz, ami hozzájárul a test fiziológiai táplálásához, az izmok és az állóképesség növeléséhez, de ezenkívül gazdag még kalciumban, foszforban, vasban, nátriumban, kénben, valamint az antioxidáns tulajdonságú A-, B- és C-vitaminokban. A céklát a népi gyógyászat is kiváló vérképzőnek ismeri, noha vastartalma nem nagyobb, mint más növényeké. A vérre gyakorolt pozitív hatásait annak köszönheti, hogy a szervezet a céklából sokkal jobban tudja hasznosítani a benne található nyomelemeket.
 
Nem véletlen tehát, ha a sárgarépa után a céklarépa a legkedveltebb "gyógyító növény" a zöldségek között. Gyakran szerepel más zöldséglével, így a sárgarépáéval vagy az uborkáéval együtt. A céklalé sárgarépalével keverve például kitűnő májtisztító, főként a májban felhalmozódó zsír lebontását segíti elő, ám ajánlatos - különösen eleinte - több sárgarépát, mint céklát használni, mert a gyors reakció a májban szédülést, hányingert okozhat. A túlzott alkoholfogyasztás negatív hatásait is segíthet ellensúlyozni a céklalé rendszeres fogyasztása. 
 

Influenza és gyomorsav ellen 

Jó tudni, hogy a céklából készült ital segít leküzdeni a náthát és az influenzát. Céklalével ezenkívül tisztítókúrát is tarthatunk, rendszeres fogyasztásával közérzetünk javulni fog, savtúltermelésből származó gyomorpanaszaink pedig megszűnnek. Mivel fogyasztásával elkerülhető a táplálék és a toxikus anyagok hosszas időzése a gyomorban és a bélcsatornában, csökkenti az ebből eredő különböző betegségek kockázatát. Enyhe hashajtó hatása is jótékony lehet.

A céklalé

A legjobb, ha a cékla levét gyümölcscentrifugával választjuk el a rostos résztől. Ebből a folyadékból betegség esetén naponta háromszor fél borospohárral ajánlatos fogyasztani, míg megelőzésre kétszer, háromszor hetente.

forrás: mindmegette.hu

Cékla sajnos ritkán kerül asztalunkra. Általában télen és csak savanyúságként fogyasztjuk Magyarországon, pedig nyártól őszig kapható a friss, gyenge cékla, ami a legízletesebb. Zöld levelei is ehetők, sajnos ezt sem szoktuk felhasználni, pedig nagyon finom, édeskés ízű.

Úgy tartják számon, mint az egyik legjobb eszközt a szívbetegségek, születési rendellenességek és daganatos betegségek megelőzésében. Vörös színét a cékla gazdag pigment tartalmától kapja. Ez a betacián, ami nagyon hatékony rákellenes szer.
Állatkísérletekben már bebizonyosodott, hogy céklarosttal etetett állatokban megnő, két nagyon fontos antioxidáns enzim aktivitása a májban. Mint tudjuk, a máj szervezetünk méregtelenítő szerve. Itt bontódnak le a méreganyagok és közömbösítődnek. A folyamat közben sok szabadgyök képződik. Az említett két enzim megvédi a májsejteket a szabadgyökök károsító hatásától.
A céklarosttal etetett állatoknál megnőtt a vastagbélben a speciális immunsejtek száma. Ezek feladata az abnormális sejtek felfedezése és közömbösítése.

A cékla fogyasztásának jótékony hatása ezzel még nem fejeződik be. Ezek után felvetődik a kérdés, hogyan fogyasszuk?
Nyersen salátába, de készíthetnek belőle levest is. Köretként sütőben sütve, burgonyával vagy önmagában, amit Jamie Olivérnél láttunk. A cékla rákellenes hatása hő hatására csökken, ezért jó, ha nyersen is fogyasztjuk.

Az oroszok kedvenc étele a borscs,
aminek egyik fő alapanyaga a cékla. Ez egy nagyon egészséges leves. A „Bűvös szakácsban” az igazi orosz borscs receptjét közölték.

Ajánlhatjuk a céklás, zelleres salátánkat, aminek öntetét olíva olajjal készítettük el. Mindent nyersen használunk fel, így a rák ellen védő összetevők maradéktalanul fejtik ki jótékony hatásukat. Receptjét cikkünk végén olvashatjátok.

A cékla áldásos hatását tovább folytathatjuk. Gyomorrákban szenvedő betegeknél az orvosok megfigyelték a gyümölcslevek és zöldséglevek hatását a nitrozaminokra. Ezek rákmegelőző állapotban található vegyületek, és a gyomorban képződnek a nitrátból. A cékla lé hatásos fegyver sejt mutáció ellen, amit a nitrozamin okoz. Megjegyezzük, hogy nitrátot a húskészítmények tartósítására használnak.

A céklának nem csupán antioxidáns hatását vizsgálták állatokban. Azt is megállapították, hogy a koleszterin szintre, így az érrendszer állapotára is kedvezően hat.

A céklában található betain a gyulladásoktól is védi szervezetünket, ezt görög kutatók tették közzé az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban A cékla, spenót és teljes kiőrlésű gabonatermékek a betain legjobb forrásai.
 
Mivel a cékla sok B-vitamint tartalmaz, ami nélkülözhetetlen a szövetek normális növekedéséhez, ezért fogyasztása véd a születési rendellenességektől. A napi folát szükséglet 400 mikrogramm. Egy csésze főtt cékla 136 mikrogramm folátot tartalmaz. Várandósoknak ezért ajánlhatjuk, hogy a céklát valamilyen formában iktassák be étrendjükbe!

Céklás, zelleres saláta
A legjobb, ha friss, fiatal, hosszúkás formájú céklát választunk. Ezt lereszeljük vagy felkockázzuk. A céklával megegyező mennyiségű zellert is felaprítjuk. Újhagymát vagy vöröshagymát, akár lilát, apróra vágunk.
Elkészítjük az öntetet. Egy tojás sárgához kevés citromlevet adunk. Folyamatosan és gyorsan keverve az olíva olajat lassan öntjük hozzá. Ezt végezhetjük elektromos keverővel is. Sűrű, krémes állagú keveréket kapunk. Ez valójában majonéz, mivel azonban olíva olajjal készítettük, egészséges. Kefirrel vagy joghurttal hígítjuk. Kevés összezúzott fokhagymát, borsot adunk még hozzá, akinek feltétlenül fontos, az sót is tehet bele. Ráöntjük a nyers zöldségekre, jól összekeverjük. Diót, napraforgómagot vagy mandulát szórjunk a tetejére. Aki szereti, mindezt még parmezánnal is kiegészítheti.

forrás: fitway.hu

Cékla: a zöldségek vörös démonja

A monda szerint Nagy Károly annyira bízott a cékla gyógyító erejében, hogy rendeletben tette közzé kötelező termesztését. E rendelet már rég hatályát vesztette, de nem lenne ildomos megfeledkezni a gyógynövénynek is méltán elfogadható cékláról.

Ismerjük meg!

A cékla a libatopfélék családjába (Chenopodiaceate) tartozik. Kétéves növény, amelynek levelei az első évben tőlevelek, a másodikban szárlevelek. Szára a második évben képződik. A növénynek karógyökere van, amely a répatestek kialakításában játszik fontos szerepet. Gyökere húsos, leveses.
A megvastagodott répatestet fogyasztjuk, amelynek alakja lehet gömbölyű, hengeres vagy lapos. A répahús színe általában vörös, de lehet sárgás is. Hazánkban általában csak a vörös változatát termesztik.
A kutatások szerint Elő-Ázsiából került Ázsiába (itt gyógyításra is használták), majd onnan Európába. A Földközi-tenger környékén őshonos.

Miért jó?

A cékla nagy mennyiségben tartalmaz jó vízkötő képességű pektint.
A cékla kiváló vérképző, és jól szabályozza a máj anyagcsere folyamatait. Egyes vizsgálatok szerint megakadályozza a daganatos sejtek szaporodását is.
Számos vizsgálat bebizonyította, hogy a céklalé segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, ezért bizonyos helyeken kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység esetén. A cékla, A, B1, B2 és C- vitamint tartalmaz, ásványi anyagok közül pedig folsavat, foszfort, ként, nátriumot, káliumot valamint magnéziumot. Jelentős szerepe van a méregtelenítésben, és egyensúlyban tartja a szervezet sav-bázis egyensúlyát. Rendszeres fogyasztásával közérzetünk javulhat. A céklában található cukor könnyen hasznosítható, így gyors energiaforrást jelenthet a szervezetnek, és várandós anyák is bátran fogyaszthatják.
A népi gyógyászat javasolja a céklalé fogyasztását menstruációs zavarok esetén is.
A szervezet a zöldségek közül a céklából tudja kinyerni a legtöbb vasat.

• Céklaleves
• Töltött cékla hidegen
• Túrós céklafőzelék

Hogyan fogyasszuk?

A céklát főként salátaként, étel-kiegészítőként hasznosítják, illetve fogyasztják.
Közkedvelt élelmiszer alapanyaga az energiaszegény étrendnek. Az élelmiszer-feldolgozó ipar jótékony tulajdonságai miatt bébiételekbe is keveri, de készítenek belőle céklaport, valamint sűrítményt is.
Hetente egyszer ajánlott "céklanapot" tartani, ami azt jelenti, hogy érdemes minimum 3dl gyümölcscentrifugával frissen préselt céklalevet meginni. A tömény céklalé nem tartozik a legízletesebb zöldséglevek közzé, de sárgarépalével vagy uborkalével hígítva ízletesebbé válik. Így fogyasztva kiváló májtisztító hatású. A cékla, főleg télen az egyik legfontosabb vitamin és ásványianyag forrásunk.
A cékla elérhető már por alakban is a boltokban.

Tippek - tanácsok

Ha a céklát tápanyagokban gazdag talajban termeljük, a gumók jól fejlődnek.
Sok háztartásban - főleg télen - főtt céklából készítenek savanyúságot torma felhasználásával. Ilyenkor a céklát héjastól kell megfőzni, ezért főzés előtt jó alaposan meg kell mosni. (Van, aki még kefével is megtisztogatja). Lefedve vagy kuktában kislángon hamarabb megfő, illetve megpuhul.

Érdekesség

A céklát már a babilóniaiak és a főníciaiak is nagy mennyiségben termesztették. A népi hagyomány szerint Nagy Károly annyira bízott gyógyhatásában, hogy rendeletben szabályozta termesztését. A görögök Delphoiban céklával áldoztak Apollónak, míg a rómaiak lázcsillapításra használták a céklát.
Magyarországon a XVII. században vált ismertté a cékla vörös változata.
Dr. Ferenczi Sándor 1961-ben állatkísérletek során felfedezte fel, hogy a cékla vörös festékanyaga a betain hatékonyan lép fel a rosszindulatú dagansejtekkel szemben.

forrás: házipatika.hu

Oldal tetejére