forrás: Gyógynövény enciklopédia

Mi ez a betegség?

A köszvény az ízületi gyulladás (artritisz) azon formája, amit rohamokban jelentkező fájdalom, duzzanat, kipirosodás, ízületi nyomásérzékenység jellemez, és amelyet a szervezet magas húgysav-szintje okoz (ha a húgysavszint nem is tűnik emelkedettnek, a csökkentése hosszútávon enyhíti a köszvény tüneteit).
A köszvény férfiaknál gyakrabban alakul ki, de a menopauzát követően, nőknél is fokozódik a gyakorisága.
Szerencsére jól kezelhető, mind a köszvényes rohamok, mind a hosszútávú szövődmények (köszvényes csomók, ízületi torzulások) megelőzhetőek.
A köszvényes roham szinte mindig hirtelen, és főleg éjszaka kezdődik:
Intenzív ízületi fájdalom. A köszvény leggyakrabban a nagy lábujj nagy ízületét érinti, de kialakulhat az alsó, és a felső végtagok más ízületeiben is. A fájdalom jellemzően 5-10 napon keresztül tart, közben intenzitása fokozatosan csökken majd magától is elmúlik.
Gyulladás és kipirosodás. Az érintett ízület vagy ízületek megduzzadnak, pirossá és nyomásérzékennyé válnak.

Mitől alakul ki a köszvény?

A köszvény oka az ízület gyulladása, melyet húgysav (urát) kristályok okoznak. A húgysav a nukleinsavak (DNS, RNS), azokon belül is az ún. purinok lebontásából származó salakanyag. Purinok a szervezet csaknem minden sejtjében termelődnek, nagy mennyiségben előfordulnak továbbá az állati eredetű ételekben, például a belsőségekben (többek közt a májban, a vesében) és az agyban.

Kristályok kicsapódásán alapul egy másik megbetegedés is, amit pszeudo-köszvénynek (álköszvény) neveznek. Itt a kristályokat nem húgysav, hanem kalcium pirofoszfát alkotja. Az álköszvény is érintheti a nagylábujj ízületét, de nagyobb valószínűséggel jelentkezik a szervezet nagyobb ízületeiben (térd, a csukló, boka).

Normálisan a húgysav oldott állapotban van a vérben, és a vizelettel ürül. Probléma három esetben adódhat: kialakulhat a köszvény, ha a szervezet túl sok húgysavat termel, ha a szervezet nehezen tudja a húgysavat üríteni, illetve ha egyes ízületekben olyan körülmények alakulnak ki, amelyek kedveznek a kicsapódásának.

A húgysav mindhárom esetben hajlamos kiválni az ízületekben (apró, tűhegyes kristályok formájában); az első két esetben a vér húgysav-szintje is megemelkedik.

Ez ugyan nem tesz jót az érintett ízületeknek, a köszvényes rohamot azonban, a nagy falósejtek (makrofágok) váltják ki, amikor időről időre megtámadják ezeket a kristályokat.

Ha egy ízületben hirtelen intenzív fájdalmat észlel, ha ízülete meleg és érzékeny, forduljon orvoshoz! A kezeletlen köszvény egyre súlyosbodik és ízületi károsodáshoz vezet.

A köszvény diagnózisa

Orvosa folyadékmintát fog venni az ízületből és megnézi van-e húgysav kristály a benne lévő fehérvérsejtekben. Ezen kívül szükség lehet még vizeletvizsgálat a vizeletben ürített húgysav szintjének meghatározásához, illetve vérvizsgálatra a húgysav-szint meghatározásához.

Hajlamos Ön köszvényre?

Az alábbi állapotok, illetve körülmények növelhetik a köszvény kialakulásának kockázatát:

Genetikai tényezők. Öt köszvényes betegből legalább egynél, a családban már előfordult köszvény.

Életviteli tényezők. A nagy mennyiségű alkoholfogyasztás növeli a köszvény kialakulásának kockázatát. Az elhízás szintén növeli a kockázatot, különösen, ha állati eredetű élelmiszerek (hús, belsőségek) nagymérvű fogyasztásával társul.

Betegségek. A köszvény gyakran fordul elő együtt bizonyos betegségekkel, mint például a kezeletlen hipertónia, a cukorbetegség, a magas vérzsír-szint (hiperlipidémia) és az erek elmeszesedése.

Gyógyszerek. A tiazid (thiazid) típusú diuretikumok, illetve az aszpirin (kis dózisban), szintén növelhetik az húgysav szintet.

Életkor és a beteg neme. Köszvény gyakrabban alakul ki férfiaknál, feltehetően azért, mert húgysav-szintjük eleve magasabb, mint a nőké, a menopauzát követően azonban a nők húgysav-szintje is megközelíti a férfiakét. Ennek megfelelően férfiakban, általában valamivel korábban alakul ki köszvény (40-50 év között), míg nőknél a menopauzát követően.

forrás: webbeteg.hu  (Dr. Zsuga Judit)