Ánizs - Édesgyökér ízű, köhögés elleni orvosság

Család: Umbelliferae, további tagok: répa, petrezselyem: Magnoliaceae; további tagok: magnólia
Nemzettség és faj: Pimpinella anisum, csillagánizs: Illicium verum
Felhasználható része: magok

Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozó, a Földközi-tenger mellékéről származó, nálunk termesztett, egynyári, illatos növény. Törökország, Spanyolország és Egyiptom az ánizsmag legfőbb termelői. de a jobb minőségű magok Spanyolországból származnak. A Fülöp-szigeteken a csillagánizs a népszerű fűszerféleség, és szintén ánizsnak nevezik. A legfontosabb felhasználása az ánizs ízesítésű likőrökben van.
Hatóanyagai: illóolaj (anetol,metil-kavikol, ánizsaldehid, ánizsketon, ánizssav), zsírolaj, fehérje, cukor.
Szára 30 - 50 cm magas, egyenes, a virágzatban elágazó, gyér levelű. Alsó levelei hosszú nyelűek, kerek vese alakúak vagy széles tojásdadok, mélyen fűrészesek, a középsők hármasak, a felsők szálasán három részre hasadtak.
Virágzata összetett ernyő;a virágok aprók, fehérek.
Termése kettős kaszat, amely éretten 4 - 5 mm hosszú, körte alakú, szürkészöld vagy szürkésbarna színű, rövid serte szőrökkel sűrűn borított. A két rész termesek ritkán válik szét, gyakran pedig a kocsányrész is rajtuk marad. 5 - 5 hosszanti bordájuk alig kiemelkedő, inkább csak világos csíknak látszik. A drog (Anisifructus) kellemes jellemző illatú,édeses fűszeres ízű.. A növény júliusban virágzik, termése augusztusban, szeptemberben érik.

Gyógyhatása:
emésztést serkentő, étvágyjavító, szélhajtó, görcsoldó, epekiválasztást elősegítő és nyálkaoldó hatású teakeverékek gyakran alkalmazott alkotórésze.

Csecsemők szélhajtó teája. Háztartási és ipari fűszer. Likőrök és cukorkák ízesítésére használják. Gyógyszerekhez ízjavítóként is adják. Szoptató anyák a tejszaporító hatását dicsérik. Az illóolaját a likőr- és cukoriparban, valamint a kozmetikai iparban főleg szájápolók,szájvizek és fogkrémek ízesítésére használják. Tetű elleni bedörzsölőszerekhez és háziállatok férgeit űző szerekhez is adják.

Az  erősen mérgező hatású foltos bürök (Coniummacvlatum L.) kettőskaszat termése összetévesztésig hasonlít az ánizs termésére. Felületes kezeléssel előfordult, hogy a büröktermés az ánizshoz keveredet! A bürök ikerkaszatja kopasz, bordái erősen kiemelkedők és hullámos lefutásúak. Olajtartói nincsenek, összedörzsölve  -  konintartalmánál fogva  -  kellemetlen „egérszagú".

Bár az ánizsmag íze félreismerhetetlenül az igazi édesgyökér ízére hasonlít, még sincs rokonságban azzal az európai növénnyel, melynek a gyökere az édesgyökérlevet szolgáltatja.

Ánizs receptek:

Forrázat:
1 teáskanálnyi összetört ánizsra öntsünk 2-3 dl forró vizet, és hagyjuk állni 10 percig, majd szűrjük le. (Szélhajtó, görcsoldó, emésztést serkentő, csecsemők hasgörcse ellen is alkalmazható.) Csak frissen főzve ajánlatos fogyasztani!

Olaj: (csak külsőleg):
100 ml olívaolajhoz tegyünk 1 evőkanál összetört ánizst, majd sötétben hagyjuk érlelni 1 héten át. Ezt követően szűrjük le, és sötét üvegben tároljuk. Szoptatós anyukák emlőinek ánizsolajjal történő kenegetése serkentőleg hat.

Tinktúra: naponta 1/2 - 1 teáskanállal fogyasszunk, maximum háromszor.

Amire vigyázni kell:

Terhes nők ne fogyasszanak ánizsot!

Az ánizs ösztrogénhormon hatással rendelkezik. Azok a nők, akiknek fogamzásgátló tabletta nem ajánlott, vagy mellrákon estek át, a növény alkalmazását beszéljék meg kezelőorvosukkal.

Kétéves kor alatti gyerekeknek higított forrázatot adjunk kólika bélgörcsök esetén!
Nagyobb gyerekek és 65 évnél idősebb emberek kezdetben enyhébb készítményeket használjanak, és csak szükség esetén térjenek át az erősebb készítményre!

Egészséges felnőttek, nem terhes, nem szoptató nők számára, az ánizs a szokásosan ajánlott mennyiségben teljesen biztonságosnak tekinthető. Gyógyszermennyiséget, csak orvossal való megbeszélés után alkalmazzunk. Tudassuk az orvossal, ha bármi mellékhatást észlelünk, vagy két héten belül nem jön meg a várt hatás.

Mellékhatás lehet:

Nagyobb mennyiségű használata émelygést, hányingert hasmenést okozhat.

forrás: Gyógynövény enciklopédia, Gyógyító növények

Oldal tetejére