forrás: Gyógynövény enciklopédia

   Mi ez a betegség?

 A gyomorfekély (ulcus ventriculi) a gyomor nyálkahártya folytonosságának megszakadása legalább 5 mm kiterjedésű területen. A fekély mélységben a nyálkahártya különböző rétegeit érintheti.
    
 A betegség gyakorisága az utóbbi 25 évben nem változott, viszont súlyossága és a komplikációk száma csökkent. A nyombélfekély az iparosodott társadalmakban a felnőtt lakosság körülbelül 10 százalékában fordul elő. A gyomorfekély gyakorisága csekélyebb, és leggyakrabban a ötvenéves kor után fordul elő.

 A fekély kialakulásának okai

 Helicobacter pylori. A fekélyek mintegy 60-70 százalékának létrejöttében fontos szerepe van egy baktériumnak, mely a Helicobacter pylori nevet kapta. Ez a baktérium különleges felépítésének köszönheti, hogy képes a gyomornyálkahártya savas közegében megélni.

Szövődmények

A gyomorfekélyt gyakran súlyos szövődmények (vérzés, perforáció, szűkület) kísérik, amelyek - az egyszerű gyomorfekéllyel szemben - kórházi kezelést igényelnek, mivel akár halálhoz is vezethetnek.

Amíg fejlődő országokban a lakosság 80-90 százaléka hordozza a kórokozót, addig a fejlett országokban a lakosság 40 százaléka fertőzött. Fekélybetegség a baktériumot hordozó személyek 10-15 százalékában alakul ki.

Gyógyszerek mellékhatása. Ismert, hogy egyes gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat gyomor- illetve nyombélfekély. Ilyen gyógyszerek a szteroidok (ezeket többek között asztmában, allergiában, autoimmun betegségekben alkalmazzák).

Több gondot okoznak az úgyevezett NSAID típusú fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek (többnyire reumatikus panaszok, fejfájás esetén használjuk, pl.: aspirin, diclofenac), ezek szedése gyakran orvosi javaslat és ellenőrzés nélkül történik. Dohányosokban is gyakrabban fordul elő fekélybetegség. Jellemzője, hogy megfelelő kezelés mellett is nehezebben gyógyul, magasabb a szövődmények száma.

Zollinger-Ellison-szindróma. A Zollinger-Ellison-szindróma egy viszonylag ritka betegség, a fekélybetegségek kevesebb mint egy százalékát okozza. A háttérben egy rendszerint a hasnyálmirigyben előforduló kisméretű daganat (gastrinoma) áll, mely a gyomorsav-termelést fokozó gasztrin nevű hormont termeli.

Jellemző erre a betegségre a többszörös fekélyek megjelenése olyan helyeken a gyomorban illetve nyombélben, amelyek egyébként nem tipikusak.

Sérülések, fertőzések. A szervezet számára stresszhelyzetet jelentő események (súlyos baleseti sérülés, fejsérülés, égés, sokk, súlyos fertőzések) esetén 2-3 nap alatt is keletkezhetnek fekélyek. Ezek kialakulásában mind a védekezőrendszer károsodása, mind pedig a fokozott savtermelés szerepet játszik.

Milyen tünetek utalhatnak a gyomorfekélyre?

Az olyannyira jellegzetes fájdalom mellett egyéb tünetek is jelezhetik gyomorfekély kialakulását. Ilyenek a gyomorégés érzése, a savanyú felböfögés, a puffadás, amelyek sokszor az étkezésekkel összefüggésben, máskor ezektől függetlenül jelentkeznek.

A gyomorfekély vezető tünete a fájdalom, mely a gyomorszáj tájékán lép fel. A fájdalom rendszerint tompa, égő jellegű. Amennyiben a fájdalom a hátba is sugárzik gondolni kell arra, hogy a fekély a hasnyálmirigy irányába mélyre hatol.

A gyomorfekélyes fájdalomra jelllemző, hogy az közvetlenül az étkezés után szűnik meg, majd a gyomor kiürülésének előrehaladásával fokozatosan visszatér, általában az étkezés után 1-3 óra múlva. Ezt a táplálékfelvétel után szűnő, a gyomor ürülésével összefüggő fájdalmat éhségfájdalmaknak nevezzük.

A fájdalom oka pontosan nem ismert. Feltételezik, hogy a termelődő gyomorsav izgatja a fekélyben levő idegvégződéseket és így keletkezik fájdalom. Bizonyos ételek - fehérbor, édesség, erősen fűszerezett, zsíros ételek- fokozzák a panaszokat.

forrás: WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi