Brokkoli
Brokkoli (Brassica oleracea Italica)
A brokkoli a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó növény, mely a Földközi-tenger vidékéről származik. Őshazájában nem csak termesztik a brokkolit, de vadon is begyűjthető. Elsőként a növényt a rómaiak termesztették kultúrnövényként, de nagy mennyiségben csak a XVIII. században vált ismerté. Jelenleg leginkább Franciaországban, Olaszországban és Angliában jelentős a növény fogyasztása.
Hatóanyagai:
A zöldségfélék közül nagyon értékes növény. Könnyen emészthető, ezért az érzékenyebb gyomrúak is nyugodtan fogyaszthatják. 100 g-ban a brokkoli 138 kJ energiát hordoz. A növény nagymértékben tartalmaz vitaminokat, ásványi anyagokat, valamint emészthető rostokat. A vitaminok közül a brokkoli különösen gazdag C-vitaminban és karotinban, de megtalálható még a B1-, B2-vitamin, a folsav (B9), a niacin (B3), a pantoténsav (B5) és a tokoferol, más néven az E-vitamin is. A brokkoli ásványi anyagai közül igen jelentős a kálium, a kálcium, a magnézium, a nátrium, a vas, a cink és a foszfor. A jelentős ásványi anyag és a változatos vitamin tartalma mellett a brokkoli gazdag még növényi flavonoidokban, indolokban és izotiocianátokban is.
A brokkolit a C-vitamin, folsav, β- karotin tartalma miatt rákprevenciós étrendekben alkalmazzák. Minél sötétebb zöld vagy kékeszöldebb a brokkoli virágzata annál több C- vitamint és β- karotint tartalmaz. A brokkoliban található meg a legnagyobb mennyiségben a szulforafán vegyület. A szulforafán egy kemopreventív anyag, mely segíti a szervezetet, hogy beinduljanak a daganatos sejtek elpusztítását elősegítő folyamatok, valamint támogatja a méregtelenítésben igen jelentős enzimek működését, mely által a szervezetből hamarabb eltűnnek a rákkeltő anyagok. A szulforafán vegyület nagyon fontos tulajdonsága még, hogy elpusztítja a Helicobacter pylori nevű baktériumot, mely a fekély és a gyomorrák kialakulását idézheti elő. A növényben megtalálható még a kampferol vegyület is, mely gátolja a petefészekrák kialakulását. A brokkoli hatóanyagai nem csak az egyes rákfajták kialakulását gátolhatják meg, de csökkentik az áttétképződés esélyeit is. A brokkoli fogyasztása a pajzsmirigyre is jótékony hatással van, mert gátolja a túlzott hormontermelést, mely az izotiocianát vegyületnek köszönhető.
forrás: nepgyogyaszat.hu
BROKKOLI
Ma végre elültettem kertem névadóját, a brokkolit. A brokkoli a keresztesvirágúakhoz tartozik a karfiol közeli rokona. Egyéves növény, az a rész, amit fogyasztunk a virága bimbós állapotban, sötétzöld színű. A brokkolit akkor kezdjük szedni, amikor a rózsa már kifejlődött, de a bimbók még zártak, tömörek. Ha nagyon meleg van, a brokkoli gyorsan kinyílik, ami után fogyaszthatatlanná válik. A fő brokkolirózsa levágása után a levelek hónaljából újabb, kisebb rózsák fejlődnek.
Származási helye:
A Földközi-tenger vidékéről származik. Franciaországban, Olaszországban már régen fogyasztják, és Angliában is megbecsült, mindennapos zöldségféle.
Termesztése:
Magról vetjük az optimális hőmérséklet a brokkoli számára a 13 °C. A napfényre nem olyan érzékeny, mint a karfiol. Tápanyagban gazdag, jó szerkezetű talajon kell termeszteni, elsősorban nitrogént igényel különösen a főrózsa eltávolítása után, hogy bőségesen hozzon oldalrózsákat. Ősszel mélyen kell felásni és frissen trágyázni a talajt. A fényigénye nagy, árnyékban felnyurgul, a virágzata apró és laza marad. Csak rendszeres öntözés mellett lehet termeszteni. A korai fajtákat palántáról, a kései fajtákat helyrevetés útján szaporítjuk. A legkorábbi ültetés március vége - április eleje. Ezt követően a kései (hosszú tenyészidejű) fajtákat egészen augusztus elejéig vethetjük. A rövidebb tenyészidejű, kisebb lombú fajtákat valamivel sűrűbbre, 50-60 cm-es sortávolság mellett 40 cm-es tőtávolságra helyezzük el. A rövid tenyészidejű fajták a vetést követő második hónapban, a hosszú tenyészidejűek a harmadik hónapban kezdenek teremni. Különösebb ápolást a gyomlálás, a kapálás és az öntözésen kívül nem igényel. Fontos hogy a vetésforgót alkalmazzuk, ugyanahoz a családhoz tartozó növényt nem lehet ugyanazon a darab földön, évről évre termeszteni. A kártevők (dús lombozatát előszeretettel csipkézik ki a káposztalepke hernyói és megtámadják a levéltetvek is) elszaporodnak és a növények is „kiürítik” a talaj ásványi anyag készletét. A brokkoli családjához tartozik többekközött a kelbimbó, káposzta, karalábé, fehérrépa, karfiol.
Táplálkozás élettani hatásai:
A brokkoli nagyon értékes zöldségféle. Vitaminokban - különösen karotinban és C-vitaminban - gazdag. Sok értékes ásványi anyagot és emészthető rostokat is tartalmaz. Az érzékenyebb gyomrúak is fogyaszthatják, mert a többi káposztafélénél könnyebben emészthető. A világ egyik legegészségesebb itala a brokkoli, répa, alma 1:1 arányú préselt leve.
Felhasználása:
A brokkoli az egyik legfinomabb zöldségféle. Nemcsak a rózsája és a mellékrózsái, hanem a szár egy része is fogyasztható, sőt a leveleit is fel lehet használni, ezekből a kelkáposztára emlékeztető ízű főzelék készülhet. Kiválóan fagyasztható, eredeti külsejének és bel tartalmának megőrzésével (3-4 percnyi előfőzés, blansírozás után). Én legjobban a krémlevest szeretem, de nagyon finom nyersen, joghurtba mártogatva is.
forrás: blogspot.com
|