Orvosi pemetefű (Marrubium Vulgare)

Népies neve: pemetefű, fehér pemetefű.

Rokon fajai a fekete pemetefű és a korcs pemetefű.

Közép-Ázsiából és a Földközi-tenger vidékről származik.

Az ajakosvirágúak családjába tartozik. Utak mellett, töltéseken, parlagokon, gyomos legelőkön megtalálható. Művelt területen nincs. 40-50 cm magas, bokros, évelő növény, keserű íze van. A téli fagyokra érzékeny, szereti a napos helyeket, de árnyékban is jól fejlődik. Lösztalajokban érzi magát a legjobban. Viszonylag ritka, veszélyeztetett faj.

A legrégibb orvosi füvek egyike, nedvét mézzel és mirhával tüdővész ellen használták.
 
A növény felső, virágos hajtását használják gyógyászati célokra, május-június folyamán gyűjtik. Az elvirágzott állapotban lévő pemetefüvet már ne használjuk gyógyításra.

Hatóanyagai: diterpén típusú keserűanyag (marrubiin), cserzőanyag, nyálkaanyag és kevés illóolaj.

A pemetefű kiváló köhögéscsillapító és köptető hatású gyógynövény. Légúti hurutos megbetegedéseknél hatásos, epeelválasztás serkentésére és epekőképződés megakadályozására is alkalmazzák. A pemetefű teáját meghűlés ellen a téli hónapokban alkalmazzák. Emésztési zavarok esetén étkezés előtt, köhögés, légcsőhurut ellen étkezések között fogyasztandó! 
Terhesség, szoptatás, gyomor-és nyombélfekély esetén ne alkalmazzuk!

Közismert és közkedvelt a pemetefű cukorka. A pemetefűvel a keserű likőrök gyártása során is találkozhatunk.

Levelének forrázatát hernyók ellen fákra permetezhetjük. Friss tejjel leforrázva és tálba öntve elpusztítja a beleszálló legyeket.