A farkasvakságnak nevezett betegségben a beteg szürkületben, félhomályban feltűnően gyengébben lát, mert a szem képtelen azonnal alkalmazkodni a fény utáni sötétséghez. Ennek oka a szem ideghártyája széli részein elhelyezkedő látóidegsejtek, a pálcikák pusztulását. A pálcikák pusztulását elsődlegesen az A-vitamin hiánya okozza.

Előfordulás
Ez a hiánybetegség a 2-5 éves gyermekek körében fordul elő leggyakrabban, általános alultápláltság részeként. Földünkön mintegy 75 fejlődő országban, hozzávetőlegesen 230 millió gyermeket érintenek a vitaminhiány tünetei. Évente kb. 350 000 gyermek vakul meg A-vitamin hiány következtében, ezeknek 60%-a meg is hal a hiánybetegség miatt.

A fejlődő országokban nemcsak a gyermekek, de -a fokozott szükséglet miatt- a terhes és szoptató anyák is ki vannak téve a vitaminhiány veszélyének.

Nálunk általában csak betegségekhez (pl. himlő, kanyaró) illetve felszívódási zavarokhoz (pl. bélbetegségek) kapcsolódva, átmenetileg fordulhat elő - részletesebben lásd az "okok" fejezetben.

Okok
A farkasvakságot más néven éjszakai vakságot ("night blindness") az A provitamin hiánya okozza. E hiánybetegségben csökken a látásfunkciókban alapvető szerepet játszó a purpurin nevű fehérje termelése.

Az A vitamin nemcsak a normális látáshoz de a szövetnövekedéshez, csontfejlődéshez és a fertőzések elleni védelemhez is szükséges. Az immunrendszer működését fokozó hatása legfőképpen a légúti fertőzések esetén érvényesül. Olykor hámvédő vitaminnak is nevezik, mert fenntartja a hámsejtek épségét.
Az emberi növekedési hormon képzéséhez is szükséges, ennek megfelelően segíti elsősorban a csontok és fogak növekedését.

A betegség kialakulásának okai a fejlett országokban, így hazánkban is nem a hiányos bevitel, hanem a szervezet felszívódási, vagy anyagcsere zavarai lehetnek.
Tekintve, hogy a vitamin zsír oldékony formában a bélrendszeren át szívódik fel, az emésztőszervi betegségekben szenvedők esetén ( pl. cisztás fibrosis, sprue, hasnyálmirigy- elégtelenség, gyulladásos bélbetegségek, epe problémák stb.) fokozott a vitaminhiány kialakulásának veszélye.
Krónikus alkoholizmus fennállásakor a szervezet kevésbé tudja az A-vitamin előállítani a felvett előanyagokból.
Egyidejűleg fennálló cink- vagy vashiány fokozhatja az A-vitaminhiány következtében fellépő tüneteket.

Tünetek
A már említett rossz éjszakai látás mellett jellemző az étvágytalanság, tartós vitaminhiány esetén bőr és nyálkahártya-betegségek, bőr- és fogelváltozások alakulhatnak ki. A haj törékennyé válik, a körmök is berepedezhetnek.

Károsodik az immunrendszer is, csökken a fertőzésekkel szembeni ellenállás.
A betegség egyik legelső tünete a -főleg légúti- betegségekkel szembeni fokozott fogékonyság.

Kórlefolyás
Az A-vitaminhiány: súlyosabb eseteiben a farkasvakság mellett szemszárazság, fényérzékenység), szaruhártya-lágyulás léphet fel. Előrehaladott formában a szem kötőhártyájának, illetve szaruhártyájának a kiszáradása nagyfokú látásromláshoz, illetve teljes vaksághoz vezethet.
A nyálmirigyek sorvadnak, a nyálkahártyák kiszáradnak, szájgyulladás, a bőrön pedig kiszáradás, repedezések, elszarusodás lép fel. Gyermekekben lassul a növekedés.

Diagnózis
A betegség legelső és legjellemzőbb jele a szürkületkor fellépő nagyfokú látásromlás. További korai, de nem jellemző tünet a fokozott fertőzéshajlam, gyakori légúti betegségek jelentkezése.
A vérszérum retinol szintjének meghatározása költséges, ritka és nem is szükséges a diagnózis felállításához.

Kezelés
A tünetek észlelésekor lényeges a szemorvosi vizsgálat és az A provitamin bevitele. Az ősi Kínában már 3500 évvel ezelőtt felismerték, hogy a farkasvakság (szürkületi vakság) a jelentős A-vitamin tartalmú máj fogyasztásával gyógyítható.
Hiánytünetek esetén a megfelelő vitaminbevitel meghatározásához érdemes az orvossal konzultálni.
A jelenlegi RDA ajánlás szerint korcsoportonként az alábbi vitaminfelvétel javasolt:

1 éves, vagy fiatalabb gyermekek - 375 mcg (mikrógramm)
1-3 éves gyermekek - 400 mcg (mikrógramm)
4-6 éves gyermekek - 500 mcg (mikrógramm)
7-10 éves gyermekek - 700 mcg (mikrógramm)
10 évnél idősebb, férfi - 1000 mcg (mikrógramm)
10 évnél idősebb, nő - 800 mcg (mikrógramm)
Szoptatós anyák vitaminfelvétele az RDA ajánlása szerint ne haladja meg az 1300 mikrógrammot az első 6 hónapban és az 1200 mikrógrammot a második hat hónapban.

Megelőzés
A megelőzés elsősorban a rendszeres vitamin-bevitelt jelenti.
Az A-vitamin zsír oldékony vegyület, ennek megfelelően a szervezet (elsősorban a máj, kisebb mértékben a zsírszövet, a tüdő és a vesék) képes raktározni. Felnőtt szervezet esetén a máj egy éves A-vitamin szükségletet képes raktározni, gyermekek esetén a raktár csak néhány hétre elegendő.
A vitamin napi szükséglete: 0,8-1 mg. vagy 5000 IU (Nemzetközi Egység) felnőttek, és legfeljebb 8000 IU terhes nők esetén.
Legfontosabb természetes forrásai a vaj, tojássárgája, máj, vese, piros és sárga zöldségek, gyümölcsök - pl. paradicsom, sárgarépa, narancs, sütőtök (ezek festékanyaga - a beta karotin - az emésztőrendszerben alakul A-vitaminná). A-vitamint tartalmaznak továbbá a tejtermékek, tengeri halak, vitaminozott margarinok, leveles zöldségek.

Gyógyulási esélyek
Megfelelő vitaminbevitel esetén a tünetek gyorsan javulnak. A már kialakult vakság (a pálcikák teljes pusztulása esetén) nem gyógyítható.

Hasznos tudnivalók
Terhes nők esetén a vitamin megfelelő adagolása kiemelt jelentőségű, mert az A-vitamin alapvető szerepet játszik a sejtek kialakulásában és a magzat szerveinek kifejlődésében. Terhesség során azonban a túlzott, tartós (a napi szükséglet kétszeresét elérő) vitaminbevitel magzati fejlődési rendellenességekhez vezethet.

A vitamin nagyon jól felszívódik, de túlzott bevitel esetén a szervezet egy határon túl nem képes fokozni a lebontást. A tolerálható vitaminbevitel felső határa felnőtt esetén napi 3,000 mikrógramm vagy 10,000 IU.

Az A-vitamin túladagolása természetes formában történő bevitel esetén csak extrém esetekben (pl. sarkvidéki állatok májának fogyasztása) fordul elő. A beta karotin, az A-vitamin előanyaga, ez adja az egyes zöldség- és gyümölcsfélék sárgás- narancssárgás színét. A szervezetben alakul át A-vitaminná. Ennek túladagolása nem fordul elő, mert a szervezet biztonságosan üríti a felesleget.

Gyakoribb a táplálék kiegészítőkkel, vitaminkapszulákkal történő túladagolás. A vitamintúladagolás jellemző tünetei: hajhullás, bőrgyulladás- és hámlás, fáradtság, homályos látás, hányinger, a bőr narancsos árnyalatúvá válása. A mérgezési szintet elérő vitamintúladagolás növekedési visszamaradást, hajhullást, máj- és lépmegnagyobbodást, extrém esetben halált okozhat.

forrás: eletminosegaloeval.hu

Oldal tetejére